Az igazgatónő körbevezetett az iskolában. Hatalmas volt ez a hely....Akkora, mint egy város! Szó szerint minden volt benne... azonban osztálytermet eddig még sehol se láttam... A körút a végéhez ért. Az utolsó megálló az igazgatónő irodája volt. Bár jobban hasonlított egy luxus lakosztályra...
- Nos, mi a véleményed az iskolánkról? - nézett rám kíváncsian.ű
- Igazán... hm... lenyűgöző. De lehetne egy kérdésem?
- Persze. Kérdezz csak bátran! - intett kissé túl lelkesen.
- Mégis hol tartják itt az órákat?
Néma csend... Talán valami rosszat kérdeztem? Egek... ugye nem haragítottam magamra már az első nap az igazgatónőt?Ekkor váratlan dolog történt.... Az igazgatónő és a mögötte élló komornyikja nevetni kezdett... Megfordultam, és láttam, hogy még Rihito is nevet a maga visszafogott módján! Mégis mit mondhattam, mai ennyire szórakoztató?
- Drágám - kezdte az igazgatónő könnyeit törölgetve - Azok a helyiségek, amelyekben végig vezettünk téged, azokban tartják az órákat....
- EH? - csodálkoztam.
De mégis milyen órák lehetnek ebben az iskolában? Lovaglás, íjászat, úszás, vívás?? Ez nem iskola! Inkább V.I.P. sportclub! Eddig jó tanuló voltam, de itt mégis mire számíthatok? Valaki megérintette a vállam..
- Nem kell aggódnia, Usagi-sama. Minden rendben lesz. Könnyű szerrel veszi majd ezeket az aprócska akadályokat - súgta a fülembe Rihito.
Valamiért hittem neki... és igazat adtam szavainak... Úgy éreztem az eddigi életemhez képest, ez gyerekjáték lesz!
- Most keresd fel a szállásod, és rendezkedj be. Ha elkészültél, néz be a délutáni órákra - mondta az igazgatónő és búcsúzóul integetett.
Meghajoltam előtte, majd távoztam. Kimentem a folyosóra, majd ki az udvarra. Odakint mesés virágágyások, formára nyírt sövények és hatalmas, öreg fák álltak. Az egyik fa kiemelkedett a többi közül... Egy régi, hatalmas sakura... Teljesen megbabonázott... Egyszerűen átugrottam a virágágyáson, és szeme le se véve a fáról felé közeledtem. Zajra lettem figyelmes... A zaj irányába fordultam... Egy hatalmas ló száguldott felém.... De túl késő volt, már nem tudtam félreugrani előle... Becsuktam a szemem... Egy lökést éreztem, majd a földre estem...